Fonal a tányéron I. rész – amikor az étel és a kézimunka találkozik
A fonalak és a tészták között elsőre talán semmi közös nincs – hacsak nem egy gombolyaghoz nyúlunk főzés helyett. De ha jobban belegondolunk, az emberi kultúra évszázadok óta sodor, teker, húz, szálaz – legyen szó akár kötőtűről vagy sodrófáról.
Ebben a cikkben megmutatjuk, milyen izgalmas, fonalszerű ételek léteznek a világ különböző részein. Ha fonalrajongó vagy és a gasztronómia is érdekel, ez a cikk neked szól!
Szíriai metélt (reshta) – Stíriai metélt néven is ismert
Származás: Szíria és a Közel-Kelet más régiói
Felhasználás: gyakran ünnepi, édes vagy sós ételekhez – például tejben főzött desszertként, pörkölt mellé köretként
Hagyomány: kézzel nyújtják és sodorják vékonyra, majd szárítják
Kultúra: gyakran családi események, vallási ünnepek része
Ízvilág: semleges, kissé diós, a hozzáadott fűszerektől és olajoktól válik karakteressé
Állag: vékony, rugalmas, könnyen felszívja a szószokat
Készítés: házilag gyakori, bár időigényes – épp ezért közösségi tevékenységként is fontos
Capellini (angel hair pasta)
Származás: Olaszország
Felhasználás: gyorsan főződő tészta, általában olívaolajos, friss zöldséges vagy citromos szószokkal
Hagyomány: az egyik legfinomabb olasz tésztatípus, elegáns fogásokhoz
Kultúra: az olasz tészták világában a könnyedséget képviseli
Ízvilág: semleges, a szósz viszi a hangsúlyt
Állag: selymes, al dente állapotban a legjobb
Készítés: többnyire száraztésztaként kapható, otthon ritkábban készítik a vékonysága miatt
Somen
Származás: Japán
Felhasználás: nyári hideg tésztaként, jéghideg szójaszósszal tálalva (tsuyu)
Hagyomány: nyári melegben hűsítő, akár jégkockákon tálalva is
Kultúra: a „nagashi somen” formában vízfolyáson sodródva is tálalják – élményétel!
Ízvilág: enyhén sós, friss, tiszta
Állag: vékony, puha, sima
Készítés: száraztésztaként elérhető, de Japánban sokszor házilag is készítik
Kataifi
Származás: Görögország, Törökország, Közel-Kelet
Felhasználás: édes desszertek (dióval töltve, mézzel leöntve), de sós formában is létezik (pl. sajttal töltve)
Hagyomány: gyakran ünnepi étel, ramadán vagy húsvét idején
Kultúra: a kézzel csavart, hajszálvékony szálakból való készítés miatt szinte szertartásos
Ízvilág: a tölteléktől függően édes-fahéjas, vagy sós-pikáns
Állag: ropogós, szálas, belül puha
Készítés: ritkán készítik otthon, a tésztát készen vásárolják – a töltelék és formázás a házi kreativitás
Rice vermicelli
Származás: Kína, Vietnam, Thaiföld és más délkelet-ázsiai országok
Felhasználás: levesekhez, salátákhoz, tavaszi tekercsek töltelékéhez
Hagyomány: az ázsiai konyha gyorsan elkészíthető alapanyaga, amit gyakran reggelire is fogyasztanak
Kultúra: utcai árusok kedvence – pillanatok alatt elkészíthető
Ízvilág: enyhén édeskés, semleges, szószokkal és fűszerekkel kombinálva izgalmas
Állag: puha, selymes, szinte szőtt anyaghoz hasonló főzés után
Készítés: nem otthon készítik, hanem boltban kapható száraztészta formában – egyszerűen beáztatva vagy röviden főzve kész
A következő részben az édességekről olvashatsz, ahol a textúra hasonlatos a fonalakra. 🍰