Életünk része a kávéfogyasztás.
Sokan egy feketével indítják a napot, és napközben is gyakran egy csésze kávéval kezdünk el egy beszélgetést, így hívjuk meg partnerünket egy kis eszmecserére. De tulajdonképpen: mi is az a kávé? Hogyan hódította meg a világot? Milyenek a különböző országok kávézási szokásai? Számtalan érdekességet olvashatsz a most induló cikksorozatunkban. Tarts velünk nap mint nap, és meglátod: a cikkek után már nem csak egy koffeines italt iszol, hanem különleges élménnyé válik a kávézás rituáléja a mindennapjaidban.
„A kávé az átlagember aranya, és mint az arany maga, úgy a kávé is a fényűzés és a nemesség érzetét kelti minden emberben.”
Abd-al-Kádir (1587) Tweet
A „kávé” szó a Coffea nevű növénynemzetség latin nevéből ered. Bár már 1753-ban a svéd botanikus, Carl von Linnétudományosan meghatározta a nemzetséget, rendszertani besorolása a mai napig sem teljesen egyértelmű. Jelenleg legalább 25 különböző főfajt ismerünk a Coffea nemzetségen belül.
De mielőtt túlságosan elmerülnénk a botanika világában, röviden eláruljuk: alapvetően két fő fajtát különböztetünk meg – az arabicát és a robustát.
Az arabica adja a világ minőségi kávétermelésének nagy részét. Ezen belül különbséget teszünk a Brazíliában termesztett ún. „brazil típusú” és a világ más részein előállított „más kávéfajták” között. A robusta ezzel szemben erősebb, karakteresebb ízű, és koffeintartalma is magasabb.
De mielőtt túlságosan elmerülnénk a botanika világában, röviden eláruljuk: alapvetően két fő fajtát különböztetünk meg – az arabicát és a robustát.
Az arabica adja a világ minőségi kávétermelésének nagy részét. Ezen belül különbséget teszünk a Brazíliában termesztett ún. „brazil típusú” és a világ más részein előállított „más kávéfajták” között. A robusta ezzel szemben erősebb, karakteresebb ízű, és koffeintartalma is magasabb.
Mindkét fajta sok napfényt és évente legalább 1500 mm csapadékot igényel. A telepítés után 3–4 év múlva fordulnak termőre, és a körülményektől függően 25–35 évig maradnak termőképesek.
Míg az arabica a mérsékeltebb, évszakos éghajlatot kedveli (15–25 °C), addig a robusta inkább a meleg, egyenlítői klímát szereti (25–30 °C). Az arabica jobban bírja a hűvöset, de fagypont alatti hőmérsékleten mindkét fajta elpusztul.
A világ legnagyobb kávétermelő országai (éves termelés, 60 kg-os zsákban):
🥇 1. Brazília – 33 millió zsák
🥈 2. Kolumbia – 12 millió zsák
🥉 3. Vietnám – 11 millió zsák
4. Indonézia – 7 millió zsák
5. India – 5 millió zsák
A zöld, vagyis pörköletlen kávé nemzetközi kereskedelme az arabica esetében a New York-i, míg a robustáé a londoni árutőzsdén zajlik.
A kávétermesztés világában gyakran találkozhatsz a „Fair Trade”, azaz „méltányos kereskedelem” kifejezéssel. Ez azt jelenti, hogy a vásárló által kifizetett összegből nagyobb rész jut el közvetlenül a termelőhöz. A megnevezés ugyanakkor félrevezető lehet, hiszen azt sugallhatja, hogy minden más logó nélküli termék „méltánytalanul” készült – ami nem feltétlenül igaz.
A kávéipar világszerte közel 25 millió embernek ad munkát, főként a termőterületeken dolgozó kétkezi munkásoknak.
A következő részben a szüretelésről, a pörkölési technikákról és a feldolgozásról lesz szó – hogy még jobban megértsd: amikor egy csésze kávét tartasz a kezedben, valójában egy több ezer kilométert bejárt, emberi kezek által formált csodát kortyolsz el.
Ha tetszett ez a cikk, van egy jó hírünk:
A Fonal8 világa a Facebookon is vár rád!
✨ Nézz be hozzánk a kulisszák mögé
🧶 Lesd meg elsőként az újdonságokat
🎁 Ne maradj le exkluzív akcióinkról és játékainkról
👥 És csatlakozz egy fonalrajongó, kreatív közösséghez!
📍 Itt találkozunk: facebook.com/fonal8.hu