Pamut tartalmú fonalak

A pamut a gyapotnövény (Gossypium) magjait burkoló finom szálak halmaza. A gyapotszálat a textilipari szaknyelvben a leszedést és a szálaknak a magoktól való elválasztását (egrenálás) követő állapotától nevezik pamutnak. Az egyik legfontosabb textilipari nyersanyag, kémiailag túlnyomórészt cellulózból áll. A gyapot egyike a legősibb növényeknek, amelyet az emberiség termel. Dél-Amerikában és Indiában több ezer évvel ezelőtt is voltak már gyapotültetvények. Mexikói barlangokból 7000 évesnek becsült, Indiában kb. 5000 éves pamutszövet-maradványok kerültek elő, de ismerték és használták a mai Peru területén, a Nazca és a Moche kultúrában is. A Mexikóba érkező spanyol hódítók az 1500-as években már találkoztak gyapotültetvényekkel és pamutszövetből készült ruhákat viselő bennszülöttekkel. Indiából az i. e. 3. évezredben került át a gyapot Mezopotámiába, Egyiptomba, majd Kis-Ázsiába és Görögországba. Ismerték ezt a növényt Kínában, Japánban és Elő-Ázsiában is. Időszámításunk elején honosodott meg az arab országokban, onnan került Szicíliába, majd Spanyolországba. Nagy keletje volt a pamutszöveteknek az ókori Rómában. A 13. századbangenovai és velencei kereskedők Kis-Ázsiából szerezték be a pamutot, aminek feldolgozásával elsősorban észak-német és svájci takácsok foglalkoztak. Noha Amerika felfedezésekor Kolumbusz már találkozott a nyugat-indiai szigeteken a gyapottal, és később a spanyol hódítók küldtek is Európába a bennszülöttek által készült gyönyörű pamutszöveteket, a hódítások következtében ez a kultúra ott lehanyatlott és csak az Amerikába bevándorolt új telepesek kezdtek gyapotot termeszteni a 17. században Virginiában, majd Dél-Karolinában és Georgiában.