Selyem tartalmú fonalak

A selyem feldolgozása az ókori Kínából ered, ahol évezredeken át őrizték a titkát. A kínai selyemárut az Ázsiánátvezető selyemutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották. Csak 552-ben sikerült két Kínában járt szerzetesnek Európába csempésznie selyemhernyó-petéket, ezzel itt is megalapozták a selyemhernyó-tenyésztést, ami aztán számos országban elterjedt. A selyemruházat Európában mindig is luxuscikknek számított.

A selyem termesztése körülményes és feldolgozása munkaigényes. A selyemhernyó által képzett két fonómirigy váladéka alkotja a gubót, a kettős szálból a hernyó betokozza magát. A feldolgozás kezdetén forró levegővel kiölik a bábot, majd forró vízben megpuhítják a gubó anyagát és ebből lefejtik magát a selyemszálat. Ezt azután textilipariműveletekkel fonallá alakítják és teszik alkalmassá a további feldolgozásra (szövés, kötés, hímzés stb.). A szintetikus szálasanyagok előretörésével jelentősége csökkent, az összes textilnyersanyag-felhasználásnak mindössze körülbelül 0,2%-át teszi ki.